Egyesületek és Alapítványok megszűntetése kezdeményezhető jogutód szervezet kijelölésével, illetve jogutód szervezet nélkül.

Az alábbiakban a JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉS eseteit tárgyaljuk, a JOGUTÓDLÁSSAL TÖRTÉNŐ MEGSZŰNÉST ezen az oldalon találja >>>

Jogutód nélküli megszűnések esetei a civil szervezeteknél

Az egyesület és az alapítvány jogutód nélkül megszűnhet a minden a jogi személyre vonatkozó általános szabályok  (Ptk. 3:48. § (1) bekezdés) szerint, ha:

1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,
2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,
3. a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel kimondják megszűnését, vagy
4. az arra jogosult szerv megszünteti.

Feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

1.1        Az egyesület megszűnhet továbbá csak az egyesületekre vonatkozó speciális szabályok (Ptk. 3:84. §) szerint is akkor, ha

1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy
2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

1.2        Az alapítvány megszűnésének is vannak olyan indokai, amelyek csak az alapítványok esetében merülnek fel. E szabályok (Ptk. 3:403. § (1) bekezdés) szerint az alapítvány megszűnik akkor, ha:

1. a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
2. a céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, vagy
3. három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

A szervezet életpályája két lépcsőben zárul le. Előbb „igazolást” kap arról, hogy a szervezet megszűnt, azaz a tevékenysége, működése lezárult. Ezután egyszerűsített törlési, a (kényszer végelszámolás esetleg felszámolási, csőd) eljárás lezárja a szervezet gazdálkodási, hatósági és egyéb ügyeit.

Az egyesületeknél kiemelten kell kezelni a tagnyilvántartás kérdését, hiszen pl. akár a beszámoló elfogadása is veszélybe kerülhet, ha az egyesület nem tudja pontosan, kik is a tagjai. A tagsági jogviszony létrejöttének, fenntartásának és megszűnésének a törvényi szabályokon felül helyi szabályai is lehetnek, amelyet vagy maga az alapító okirat, alapszabály, vagy egy külön dokumentum tartalmaz. A tagnyilvántartás vezetése a szervezet elnökének a feladata.

Az alapítványoknál kiemelten fontos figyelni arra, hogy a szervezet célja megvalósítása érdekében folytasson tevékenységet, ha három – esetleg több éven át – csak létezik az alapítvány és a bankszámla fenntartáson kívül nem csinál semmit, akkor az a szervezet a célja érdekében nem folytat tevékenységet. Mind az egyesületeknél, mind az alapítványoknál a kötelező megszüntetési esetekben az eljárást meg kell indítani, akkor is, ha a szervezet esetleg nem fizetőképes!

Amennyiben nem fizetőképes a szervezet, csőd és/vagy felszámolási eljárás lefolytatására kerülhet sor, melynek a részletszabályait szintén a civil törvény II. fejezetének 2/C. pontja tartalmazza.

1.3        Végelszámolás saját elhatározásból

Amennyiben a szervezet fizetőképes, úgy végelszámolás lefolytatására kerülhet sor a fenti esetekben, és saját elhatározás alapján is. Egyszerűsített végelszámolási eljárás a civil szervezetek esetében nincsen, csak a normál végelszámolás szabályait követhetik. Alapítványnál – kérelemre ugyan –, de minden esetben kényszer-végelszámolás indul, egyesületnél végelszámolás. Ennek oka a Ptk. idevágó passzusaiban keresendő.

1.3.1        Mielőtt saját elhatározásból végelszámolásba kezdenénk, érdemes átnézni, átgondolni néhány dolgot:

1. alapító okirat, alapszabály alapos tanulmányozása (van-e megszűnésre saját szabály, van-e vagyonfelosztást érintő rendelkezés)
2. van-e vagyon a szervezetben?
3. van-e a civil szervezetnek részesedése máshol?
4. van-e a civil szervezetnek jogi személyiségű szervezeti egysége?
5. van-e a civil szervezetnek még el nem számolt támogatása?
6. van-e a civil szervezetnek elszámolt, de bármilyen kötelezettséggel (pl. fenntartási kötelezettség) érintett tétele, akár támogatásból eredően?

Nagyon fontos, hogy amennyiben az  5.-6. pontokra igen a válasz, az első és legfontosabb lépés a támogatási szerződések, elszámolások, okiratok tanulmányozása, és a támogatáskezelővel történt egyeztetés, melynek hiányában könnyen lehet, hogy a támogatás egy részét vagy egészét vissza kell fizetni, mely a végelszámolást megakaszthatja.

A civil szervezet maradék vagyona nem osztható fel, azt vagy az alapító okirat, alapszabály rendelkezései szerint – ha van ilyen – át kell adni egy másik, hasonló feladatot ellátó civil szervezetnek, vagy – ilyen rendelkezés híján – a Nemzeti Együttműködési Alap részére. A végelszámolást 3 éven belül be kell fejezni.

1.3.2        A végelszámolás folyamata:

1. döntés a végelszámolásról,
2. végelszámoló bejelenti bírósághoz, aki határozatot hoz,
3. 15 napon belül (közzétételtől) bejelentés a szükséges hatóságokhoz,
4. korábbi vezető tisztségviselő tájékoztatja a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről,
5. végelszámoló felméri a vagyoni helyzetet, tevékenységet lezáró beszámoló készül, közzétételre kerül, majd ezt követi a korrigált nyitó mérleg elkészítése,
6. végül ha minden rendben, megy a végelszámolás befejezése, közzététel, törlési kérelem, adóbevallások, és ha van 1%, akkor MKOZ jelű közlemény benyújtása.

1.4        Az egyszerűsített törlési eljárás

A szervezetek szempontjából az egyszerűsített törlési eljárás a legegyszerűbb és legkényelmesebb módja az egyesület/ alapítvány jogutód nélküli megszűnésének. Ilyenkor szinte minden feladatot, ami a szervezet megszűnéshez szükséges, a bíróság végez el. Az egyszerűsített törlési eljárás csak három esetben indulhat:

1. ha a bíróság a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét,
2. ha a bíróság a civil szervezetet törvényességi felügyeleti eljárásban megszünteti,
3. ha a törvényben előírt feltételeknek megfelelő szervezet kéri.

Mindhárom esetben azután indulhat el szervezet törlését eredményező eljárás, ha a szervezet már megszűnt. Az egyesületek és az alapítványok megszűnésének okait a Ptk. rögzíti. Az egyesület és az alapítvány jogutód nélkül megszűnhet a minden a jogi személyre vonatkozó általános szabályok (Ptk. 3:48. § (1) bekezdés) vagy a speciálisan az egyesületekre (Ptk. 3:84. §) vagy az alapítványokra (Ptk. 3:403. § (1) bekezdés) vonatkozó szabályok szerint.

1.4.1        Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye, ha a bíróság a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét

(Civil törvény 9/K. § (1) a) pont)

A szervezet ekkor nem tudja egyből az egyszerűsített törlési eljárást kezdeményezni. Előbb a megszűnési ok bekövetkezését kell kimondania a bíróságnak. A megszűnési okot a bíróság állapíthatja meg. Erre törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként kerül sor. A törvényességi felülvizsgálatot a bíróság lefolytathatja hivatalból, továbbá az ügyészség vagy más hatóság kérelme alapján. A törvényességi felügyeleti eljárás elindulhat egy olyan fél kérelme alapján is, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti. Végül, de nem utolsósorban a jogszabály is kötelezhet arra valakit, hogy az eljárást kezdeményezze a bíróságnál.

A szervezeteknek felesleges törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni, akkor, ha tisztában vannak a megszűnési ok bekövetkeztével. Ennél egyszerűbb, ha saját maguk közvetlenül kérik a megszűnési ok megállapítását. Természetesen előfordul, hogy az egyszerűsített törlési folyamatot egy törvényességi felügyeleti eljárás előzi meg. Ilyen eset, amikor a nyilvántartás adatainak kiegészítése, a tisztségviselő mandátumának lejárta, a beszámoló letétbe helyezésnek hiánya stb. okból indul felügyeleti eljárás. A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a Törvényszék a törvényes működést akadályozó hiányosságok orvoslására hívja fel a szervezetet. De a végzések mindig tartalmazzák azt a lehetőséget is, hogy a szervezet nyilatkozhat arról, ha nem tud eleget tenni a bíróság felhívásának. A törvényességi felügyeleti eljárás során nem szabad arra törekednie a szervezetnek, hogy a törvényes működés látszatát keltse, miközben már rég nem állnak fenn a működésnek a feltételei.

A szervezet tehet olyan tartalmú nyilatkozatot, amely után a bíróság el tudja indítani az egyszerűsített törlési eljárást. A nyilatkozatban lehet megállapítást tenni arra, hogy melyik megszűnési ok következett be, ennek mi volt az indoka. A taglétszám csökkenését nem kell indokolni, de a célok megvalósulást, vagy annak ellehetetlenülését indokolni kell. A szervezet jelezheti a nyilatkozatban, hogy tudomása szerint nincs akadálya annak, hogy egyszerűsített törlési eljárással szűnjön meg. Ezt akkor teheti meg, ha tisztában van azzal, hogy van (élő) adószáma, nincs vagyona, tartozása, illetve olyan elszámolási kötelezettsége, amit még nem zárt le.

Amint fentebb jeleztük, az egyesületnek van lehetősége arra, hogy külön felszólítás nélkül, magától terjesszen elő kérelmet valamelyik megszűnési ok megállapítására. A kérelmet kizárólag a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem (PK-157 jelű) űrlapon lehet előterjeszteni. A kérelem mellékleteként nyilatkozni kell a megszűnési ok bekövetkezéséről, annak indokáról. E nyilatkozatban is utalni lehet rá, hogy a szervezet a megszűnési ok megállapítását követően egyszerűsített törlésre irányuló kérelmet kíván beterjeszteni a Törvényszék felé. Fontos tudni, hogy a megszűnési ok megállapítására irányuló kérelem beterjesztése nem jelenti a szervezet megszűnését.

Például ekkor még nem szabad megszüntetni a szervezet bankszámláját. 

1.4.1.1         Az ügyésznek is van joga a megszűnési ok megállapítására irányuló eljárást kezdeményezni, ha az egyesület:

1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. §(1) bekezdés b) pont],
3. megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
4. tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)–c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről. Az ügyész az a)-c) pontok esetében kezdeményezheti a megszűnési ok megállapítást.
5. A d) pont azaz a taglétszám minimális szint alá csökkenése miatt az ügyész a megszűnést kezdeményezheti (nem a megszűnési ok megállapítását). Az ügyészt az indítványozás joga akkor illeti meg, ha indítványát – a felsorolt megszűnési okok mellett – a közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

A közhasznú szervezetek esetében a közérdek sérelmére való vénysértő, c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, hivatkozás nélkül léphet fel az ügyészség. Azért, mert e szervezetek felett az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorol. A szervezetnek van lehetősége arra, hogy az ügyészség segítségét is kérje ahhoz, hogy könnyebb legyen a megszűnése.

Az ügyész eljárása is egyszerűsített törlési eljáráshoz vezethet, feltéve, hogy az eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van, vagy a civil szervezet fennállása során adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.

1.4.2        Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye, ha a bíróság a civil szervezetet törvényességi felügyeleti eljárásban megszünteti

(Civil törvény 9/K.§ (1) b) pont)

A törvényességi felügyeleti eljárást mindig a bíróság folytatja le. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Civil nyilvántartási törvény) 71/C. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárásnak akkor van helye, ha:

1. a létesítő okirat vagy annak módosítása, vagy a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
2. a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,  
3. a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
4. a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
5. törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

A törvényességi felügyeleti eljárásnak az egyik, és ritkán alkalmazott szankciója lehet az, hogy a szervezetet a bíróság megszünteti. (Civil nyilvántartási törvény 71/G. § e) pont. E megszüntetés esetében is van lehetőség arra, hogy egyszerűsített törlési eljárás induljon. Természetesen akkor, ha ennek fent említett feltételei fennállnak. Azaz a vagyonnal, tartozással, lezáratlan kötelezettségekkel rendelkező szervezetek ettől a lehetőségtől elesnek, akkor is ha van élő adószámuk. 

1.4.3        Egyszerűsített törlési eljárásnak lehet helye a szervezet kérelmére

(Civil törvény 9/K. § (1) a) pont)

Egyetlen esetben van lehetőség arra, hogy szervezet közvetlenül a törlését kérje. (Ne „csak” a megszűnési ok megállapítását.) Az egyszerűsített törlési eljárás elindítását akkor kérheti közvetlenül, ha az egyesület elhatározza megszűnését vagy megállapítja, hogy megszűnésének anyagi jogi feltételei bekövetkeztek és fennállása alatt adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.

Ez nagyon ritka esetben fordulhat elő. A jogszabály alapján minden gazdasági tevékenységet végző civil szervezetnek rendelkeznie kell adószámmal. Gazdasági tevékenységnek számít a tagdíjak kezelése, illetve az adómentes célszerinti (közhasznú) tevékenységek végzése is.

1.4.4        Hogyan kezdeményezi a szervezet a megszűnési ok megállapítását?

A megszűnési ok megállapítására irányuló kérelmet a „szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem (PK-157 jelű) űrlapon kell előterjeszteni. A kérelmet előterjesztheti a képviselő vagy bármely más jogilag érdekelt fél.

A kérelem mellékleteként csatolni kell minden szükséges nyilatkozatot, okiratot, amely igazolja, hogy valamelyik a Ptk-ban szereplő megszűnési ok bekövetkezett. Például a képviselő nyilatkozatát arról, hogy valamely megszűnési ok bekövetkezett.

Amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi a „megszűnt” toldatot. A kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő a bíróságon.

1.4.5        Hogyan kezdeményezi a szervezet az egyszerűsített törlési eljárást?

A megszűnés megállapításáról a Törvényszék végzést ad ki. Ha a bíróság a civil szervezetet megszünteti vagy a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, a civil szervezetet nyilvántartó bíróság a határozat alapján a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi megszüntetés esetén a „megszüntetve”, a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztének megállapítása esetén pedig a „megszűnt” toldatot.

A megszűnés megállapításáról szóló végzés alapján lehet elindítani az egyszerűsített törlési eljárást. A kérelmet az „Egyszerűsített törlés kezdeményezése” (PK-149 jelű) űrlapon terjeszti elő a szervezet képviselője.

1.4.5.1         A kérelem elfogadása után elindul a szervezet egyszerűsített törlési eljárási folyamata, ami az alábbi lépésekből áll.

1. Az eljárás megindítása: Az eljárás a jogerős határozat kézhezvételétől vagy a meghatározott kérelem elbírálásától számított öt napon belül kezdődik. A bíróság szükség szerint hirdetményt tesz közzé amelyben felhívja a civil szervezet képviselőit, hogy 45 napon belül jelentsék be idézési címüket.
2. Felhívás az érdekelteknek: A bíróság öt napon belül felhívást tesz közzé, hogy az érintettek 45 napon belül jelezzék a bíróság felé, ha:
   1. követelésük van a szervezettel szemben,
   1. tudomásuk van szervezet ellen folyó hatósági, bírósági, közjegyzői eljárásról
   1. tudomásuk van a szervezet birtokukban lévő vagyontárgyakról, náluk vannak ilyen vagyontárgyak, vagy igényt tartathatnak valamely vagyontárgyra.
3. Értesítés külső intézményeknek: A bíróság értesíti az ügyészséget, adó- és vámhatóságot, társadalombiztosítási szervet, végrehajtókat, számlavezető pénzforgalmi szolgáltatókat és ingatlanügyi hatóságot és egyéb a civil törvényben felsorolt szerveket az eljárás megindításáról. Ezek hatvan napos határidővel jelezhetik, ha követelésük van a szervezet irányában, tudomásuk van a szervezetet érintő eljárásról vagy arról, hogy a szervezetnek munkavállalója van stb.
4. A bíróság döntése: Ha az előírt határidőn belül nem merül fel vagyonra vonatkozó adat, és nem folyik más eljárás a szervezettel szemben, a bíróság elindítja az egyszerűsített törlési eljárást, amelynek során a civil szervezetet törli a nyilvántartásból.
5. Végelszámolás: Ha az eljárás során érdemi adat merül fel a szervezet vagyonára vonatkozóan vagy más eljárás folyik a szervezettel szemben, akkor a bíróság végelszámolást rendelhet el.