Veszprém Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ

Külföldről támogatott szervezetek átláthatósága

Tudnivalók a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről

Az Országgyűlés elfogadta a civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt, mely 2017. június 27-én lépett hatályba.

Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, melyek segít annak megállapításában, hogy vonatkozik-e az Ön szervezetér a törvény, mire kötelezi és mire számíthatnak azok a szervezetek, amelyek nem teljesítik ezt a kötelezettséget.

Kikre vonatkozik a törvény?

A törvény csak az alapítványokra és az egyesületekre vonatkozik.
Akkor, ha van legalább évi 7,2 millió forint külföldi támogatásuk.

Az egyesületekre és az alapítványokra akkor alkalmazandók a törvény szabályai, ha bármilyen jogcímen, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó, egy adóévben egyenként vagy összesítve legalább 7 200 000 forint pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesülnek. A támogatás összegébe nem kell beszámítani mindazt a támogatást, amelyet az egyesület vagy alapítvány külön jogszabály szerint az Európai Uniótól származó forrásként magyar költségvetési szerven keresztül kap.

Kivételek:

Mi számít támogatásnak?

Sokféle juttatásban részesülhetnek a szervezetek, ami támogatásnak minősül, a törvény szerint mindegy, hogy milyen jogcímen kapják azt a szervezetek. Ezek lehetnek egyszerű adományok vagy pályázati úton elnyert pénzösszegek is. Nemcsak pénzbeli juttatások minősülnek támogatásnak, ilyenek lehetnek mások által ingyenesen átengedett vagyontárgyak, vagy akár ingyenesen nyújtott szolgáltatások is.

Mi számít külföldinek?

A törvény nem ad eligazítást abban, hogy mit kell közvetlenül vagy közvetve külföldről származó forrásnak tekinteni. Ezt a jelenlegi szöveg alapján nem lehet biztosan megállapítani, várhatóan a jövőben indított jogi eljárások során a bíróságok fogják eldönteni, hogy ezek a törvényi fogalmak pontosan mit jelentenek a gyakorlatban.

Milyen kötelezettségeket ír elő a törvény?

A törvény alapján a szervezetet több kötelezettség is terheli.

Bejelentés

Először is, a külföldről támogatott szervezetté válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes törvényszéknek a törvény mellékletében szereplő bejelentőlapon.

A bejelentést a PK-32 számú „Egyéb kérelem” űrlapon jelenhetik be a bíróságra. Innen tölthető le >>>

A bejelentésben a szervezet nevén, székhelyén, nyilvántartási számán kívül az A) pontban összesítve kell benyújtani az éves összesítésben 500 000 forintos összeghatárt el nem érő külföldről származó támogatásokat. Az egy támogatótól éves összesítésben 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkezett támogatásokat a B) pontban részletesen, a támogató természetes személy adatainak feltüntetésével kell felsorolni.

A törvény rendelkezései szerint az adóévben kapott támogatásokat kell alapul venni, tehát 2017-ben a január 1-től kapott támogatások számítanak.

Azok a szervezetek, amelyek a törvény hatálybalépésekor, tehát 2017. június 27-én a törvény értelmében külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, a bejelentésüket a törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül, 2017. július 12-ig kötelesek megtenni.

Ennek folyománya, hogy a szervezetet regisztrálják külföldről támogatott civil szervezetként a Civil Információs Portál nyilvántartásában.

Mire számíthat az a szervezet, amelyik nem teljesíti valamely kötelezettségét?

Ügyészi felhívás

Amennyiben a szervezet nem tesz eleget a törvényből fakadó bármelyik kötelezettségének, és az ügyész ezt észleli, felhívja a szervezetet, hogy 30 napon belül tegyen eleget a törvény rendelkezéseinek. A határidőt az ügyészi felhívás közlésétől kell számítani. Erre az ügyésznek akkor nyílik lehetősége, ha hivatalos tudomást szerez arról, hogy a szervezet külföldről származó bevétele meghaladja a 7,2 millió forintot. Hacsak az ügyész nem kezdeményez valamilyen soron kívüli eljárást a szervezettel szemben, erre leghamarabb 2018 májusát követően kerülhet sor, amikor a szervezet benyújtja a bírósághoz a 2017. évre vonatkozó beszámolóját.

Ismételt ügyészi felhívás

Amennyiben nem tesz eleget az ügyészi felhívásnak a szervezet, a határidő elteltével az ügyész ismételten felhívja, hogy tegyen eleget a törvényi kötelezettségének, most 15 napon belül.

Bírság

A második ügyészi felhívás eredménytelensége esetén az ügyész kezdeményezheti, hogy a bíróság szabjon ki bírságot a szervezetre. Ez a bírság 10 000 és 900 000 forint közötti összegű lehet, de a kiszabásról és a mértékről egyaránt a bíróság dönt. A bírságról szóló bírósági döntés ellen lehet fellebbezni.

A bíróság törvényességi felügyeleti eljárása

A második ügyészi felhívás eredménytelensége esetén az ügyész kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárást a bíróság hivatalból is megindíthatja, ha hivatalos eljárása során értesül róla, hogy a szervezet nem tett eleget törvényi kötelezettségének. Az ilyen eljárásban a bíróság először felhívja a szervezetet, hogy legfeljebb 30 napos határidőn belül nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e, hogy törvénysértően működik, illetve ha nem vitatja, a törvénysértő helyzetet orvosolja.

Ha a szervezet ennek a felszólításnak nem tesz eleget, a bíróság többféle döntést hozhat, amelyek közül a relevánsak a következők:

  • A szervezetet, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a szervezet képviselője adott okot, akkor a képviselőt 10 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja.
  • Ha a következő feltételek együtt fennállnak: a. a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, b. a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt és c. az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, akkor bíróság legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki. A felügyelőbiztos feladatait a bíróság jelöli ki. A jogszabályszövegből nem egyértelmű, de ez akár azt is jelentheti, hogy a felügyelőbiztos megcsinálja a szervezet helyett a „bejelentést és a közzétételt”, amelyeknek a szervezet nem tett eleget.
  • A bíróság a szervezetet megszünteti. Ennek eredményeként a szervezet jogutód nélkül megszűnik. A megszűnő szervezet vagyona a törvény szerint a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. Ha azonban a szervezet alapító okirata vagy alapítvány esetében az alapító eltérően rendelkezik, a vagyon nem kerül ehhez a szervezethez. Azoknak az egyesületeknek, amelyek ilyen eshetőségtől féltik a vagyonukat, érdemes módosítaniuk az alapító okiratukat, és rendelkezniük a vagyonról a jogutód nélküli megszűnés esetére.

E szankciókat természetesen, mint minden eljárásban, a bíróság csak az arányosság követelményének szem előtt tartásával alkalmazhatja. Egy adminisztratív kötelezettséget elmulasztó szervezet megszüntetése nehezen nevezhető az egyesülési jog arányos korlátozásának, így ez a szankció nem különösebben valószínű, ám az elvi lehetősége fennáll.

A törvényességi felügyeleti eljárás akkor is megindulhat, ha a 3. pontban foglalt bírsággal kapcsolatos jogvita még nem zárult le, tehát akár párhuzamosan is folyhat a 3. és 4. pont szerinti eljárás.

Jogérvényesítés és jogorvoslat

Az eljárás során alkotmányossági és európai jogi kifogások érvényesíthetők, amelyek alapján a bíróság az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság eljárását kezdeményezheti. Ennek az eljárásnak a megindítását a szervezet kérheti is kifejezetten a bíróságtól.

Minden esetben a bíróság dönt az ügyészi indítványról és a bíróság döntése ellen lehet fellebbezni.

A jogerős döntéssel szemben, ha az alapvető jogot sért, az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, a döntés miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárását lehet kezdeményezni.