Hogyan hozzunk létre alapítványt?

Az alapítványok létrehozásának, alapításának menete:

Az alapítványt az alapító hozza létre az alapító okiratba foglalt nyilatkozatával, de a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, azaz ténylegesen a nyilvántartásba vételkor jön létre.

Ehhez az alapítónak:

1. El kell készíteni az alapító okiratot (Alapítvány – alapító okirat minta)
2. Be kell szerezni a kuratóriumi tagok, képviselő, felügyelő bizottsági tagok feladatot elvállaló és összeférhetetlenségre vonatkozó, két tanúval hitelesített nyilatkozatát (Tisztségelfogadó nyilatkozat)
3. Csatolni kell az alapító vagyon rendelkezésre bocsátásról szóló bizonylatot (mely lehet a pénzforgalmi szolgáltató (bank) igazolása az adott összeg fizetési vagy pénzforgalmi számlán való elhelyezéséről, ügyvédi, ill. bíróság letétről szóló igazolás, vagy közjegyző által kiállított igazolás a vagyon bizalmi őrzésbe adásáról)
   Pénzbeli alapító vagyon rendelkezésre bocsátásának célszerű menete: az aláírt alapító okirattal és az alapító vagyonnal az alapító elmegy a kiválasztott pénzintézethez és ott egy letéti számlát nyitnak az alapítvány részére. Erre befizeti az alapító az alapító vagyon összegét, melyről igazolást kap a pénzintézettől.

   Ezt az igazolást kell a bírósághoz benyújtani, azaz ez igazolja, hogy az alapító vagyon rendelkezésre bocsátása megtörtént. A letéti számláról egyéb pénzügyi műveletet végezni nem lehet. Amikor a bíróság az alapítvány bejegyezte és erről már jogerős végzés van a kezünkben, akkor azzal vissza kell menni a pénzintézethez és ott az alapítvány részére meg lehet nyitni a bankszámlát. Erre a már végleges bankszámlára a pénzintézet átvezeti az alapító vagyont

4. Be kell szerezni: a székhely használatára vonatkozó nyilatkozatot és a használat jogcímét igazoló iratot (székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat)
5. Névviselést engedélyező okiratot, ha szükséges (névhasználatot engedélyező nyilatkozat)
6. Mindehhez csatolni kell a jogszabály szerinti „alapítvány nyilvántartásba vételi” kérelem nyomtatványt kitöltve és az alapító által aláírva papír alapon, vagy elektronikusan beküldve az ÁNYK programon keresztül (PK_102 számú nyomtatvány).

A fenti dokumentumok az alábbi linkekről tölthetőek le:

Okirat sablonok >>>

Eljárások űrlapjai >>>

Az „alapítvány nyilvántartásba vételi” kérelem nyomtatványt kizárólag az ÁNYK programmal lehet kitölteni, mely az alábbi linkről tölthető le:

ÁNYK program letöltése >>>

Bejelentkezés, nyilvántartásba vételi folyamat elindítása:

A fenti dokumentumokat egy példányban kell benyújtani a székhely szerint illetékes törvényszékhez, a fővárosban a Fővárosi Törvényszékhez. Ha rossz helyre adjuk be az iratokat, akkor a törvényszék hivatalból továbbítja a megfelelő helyre az alapító egyidejű értesítése mellett.

Ha elektronikusan adjuk be az iratokat, akkor is meg kell őrizni a papír alapú okiratokat.

A nyilvántartásba vételi kérelmet a bíróság megvizsgálja, és amennyiben megfelelőnek találja, dönt az alapítvány nyilvántartásba vételéről. Erről végzést ad ki, amely ellen fellebbezésnek nincs helye, így az jogerős.

Fontos:

• Ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges, az alapító saját nevében beadhatja a kérelmet
• A nyilvántartásba vételi kérelmet az illetékes törvényszékhez kell benyújtani
• Illetéket fizetni nem kell, ügyvédi képviselet nem kötelező
• Az alapításhoz sem az alapító, sem a képviselő aláírási címpéldánya nem kell.

További teendők:

Az eredeti jogerős végzést és legalább egy teljes, a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentum-sorozatot őrizzünk meg!

A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz.

Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi. Így az adószám és a statisztikai számjel kérését a szervezetnek már nem kell különállóan intézni.

Az adószám megszerzése után 8 napon belül az elektronikus hatósági ügyintézéshez (Ügyfélkapu) szükséges regisztrációt el kell végezni az okmányirodában.

A jogerős végzéssel, adószámmal lehet is menni a pénzintézetbe a bankszámlát megnyitni.

Az alapítvány a bejegyző végzés jogerőre emelkedése után nem vonható vissza.

Ezután a kuratórium feladata az alapítvány működtetése, az alapító feladata pedig az alapítvány sorsának követése, változások bírósági bejelentése, kezelő szerv változása esetén a kinevezéssel, változással kapcsolatos bírósági eljárás megindítása.

Vonatkozó jogszabályok:

• 2013. évi V. törvény 3:378. § – 3:404. §
• 2011. évi CLXXXI. Tv.
• 2011. évi CLXXV. Tv.

Forrás:

www.nonprofit.hu

https://www.nonprofit.hu/tudastar/alapitvany-alapitasanak-lepesei-alapito-okirat-nyilvantartasba-vetel