A megszokottnál később érkeznek a Nemzeti Együttműködési Alap idei pályázati felhívásai, a támogatási rendszer átfogó átalakítása pedig nagyjából két év múlva valósulhat meg – erről beszélt Pótor József civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a III. Fundraising Konferencián, amelyet 2026. október 13-án rendeztek a MagNet Közösségi Házban. Az előadásban a finanszírozás mellett a civil szervezetekkel közösen készülő hazai civil stratégia is hangsúlyt kapott: ez alapozná meg a következő évek változtatásait.
Mikor jelennek meg a pályázatok? Milyen feltételekkel lehet támogatáshoz jutni? És mikor válhat egyszerűbbé egy civil szervezet működtetése? Ezekre a szervezetek mindennapjait meghatározó kérdésekre is kitért előadásában Pótor József. A helyettes államtitkár öt terület köré rendezte a tervezett munkát: a finanszírozás, a támogató szolgáltatások, a szabályozás, a kommunikáció és a civil szektor kutatása egyaránt napirenden van.

A legsürgetőbb kérdés sokak számára a Nemzeti Együttműködési Alap következő pályázati köre. Pótor József beszámolója szerint lezárult a rendszer átvilágítása, amely a korábbi támogatások felhasználását és kiutalását, valamint a folyamatban lévő támogatások kedvezményezettjeit is vizsgálta. Most a pályázati felhívások előkészítése és megjelentetése következik.
A korábbi években jellemzően októbertől elérhető kiírások ezúttal később várhatók. Pontos megjelenési időpontot nem nevezett meg, de reményét fejezte ki, hogy a felhívások hamarosan elkészülnek.
A közelgő pályázatok és a rendszer hosszabb távú reformja azonban eltérő ütemben halad. A most következő, illetve várhatóan még az azt követő pályázati ciklust sem érinti gyökeresen az átalakítás. Az érdemi változtatások megvalósítására körülbelül két évet tart reálisnak a helyettes államtitkár. Az irányt ugyanakkor már kijelölte: az általa a korábbi rendszerben tapasztaltnak nevezett részrehajlást elfogadhatatlannak tartja. Célként az átlátható feltételeket és a civil szervezetek egyenlő pályázati esélyeit fogalmazta meg.
A támogatások mellett az is felülvizsgálatra vár, milyen segítséget kapnak a szervezetek a mindennapi munkájukhoz. Ebben meghatározó szerepük van a Civil Közösségi Szolgáltató Központoknak. Pótor József szerint a hálózat feladatait és módszereit a mai igényekhez kell igazítani: a technológiai változások miatt egy korábban bevált szolgáltatás ma már más formában lehet igazán hatékony. Először azt kell tisztázni, mire van szükségük a civil közösségeknek, majd ehhez alakítani a központok működését.
A szabályozás felülvizsgálata ennél is alapvetőbb kérdéseket vet fel. Megfelelőek-e a jelenlegi szervezeti formák? Hogyan kapcsolódhatnak a támogatási rendszerhez azok a közösségek, amelyek aktívan dolgoznak egy ügyért, de nem jegyeztetnek be egyesületet?
Saját tapasztalatával érzékeltette a dilemmát: olyan informális csoportban is részt vett, amelynek a bejegyzéssel járó adminisztráció nem állt volna arányban az elérhető pályázati támogatással. A tervezett gondolkodás ezért az informális közösségek helyzetére is kiterjedne, az SZJA 1%, a vállalati támogatások feltételeivel és a civil törvénnyel kapcsolatos kérdések mellett.
Közben a tájékoztatásban is előrelépést szeretnének. A cél az, hogy a civil.info.hu és a közösségi felületek könnyen elérhető, hasznos információkat adjanak. Olyan tájékozódási pontokat alakítanának ki, amelyekhez a szervezetek magától értetődően fordulhatnak, ha pályázatokról, változásokról vagy működésüket érintő tudnivalókról keresnek választ.
A megalapozott döntésekhez azonban az eddiginél részletesebb tudásra is szükség van a civil szektorról. Az ötödik pillér ezért egy átfogó kutatás, amely hosszabb távon is követhetővé tenné a folyamatokat. Pótor József a KSH-val is egyeztetne az adatgyűjtésről. Különösen fontosnak nevezte, hogy az adatokban világosan elkülönüljenek az állami feladatok átvállalásához kapcsolódó normatív források és a klasszikus civil támogatások.
Mindezeket egy közösen készülő hazai civil stratégia kapcsolná össze. Az előadó már a tervezés kezdetétől bevonná a szervezeteket: a kész dokumentum véleményezésén túl a kérdések és az irányok meghatározásában is szerepet szán nekik. Elmondása szerint jelenleg a folyamat koncepcióján dolgoznak, amelyet szintén társadalmi egyeztetésre bocsátanának.
A közös stratégiaalkotásra nagyjából másfél évet becsült. Erre épülhetne később a támogatási rendszer átalakítása és a törvénymódosítási javaslatok kidolgozása. Az előadás így több területen még nyitott kérdéseket és tervezett lépéseket jelölt meg. A munka mércéjét azonban egyértelműen megfogalmazta: a megszülető megoldásoknak a civil szervezetek valós igényeire kell választ adniuk.